Nyomtatás

Egy dicsőítő élet előszava

Olvasóink értékelése:  / 0
ElégtelenKitűnő 

Lekció: Mk 12:35-37

Alapige: Zsolt 110

Letöltés, meghallgatás! 

A kortárs keresztyén és gyülekezeti istentiszteleteken is felhangzó énekeknek bevett elnevezése lett az ún.dicsőítés. Míg korábban a református énekeskönyvet egységesen és kicsit tévesen zsoltároskönyvnek nevezték, a mai hangszerelésű énekeket pedig kizárólag dicsőítésnek, olyannyira, hogy a dicsőítés kifejezést szinte kizárólagosan az ilyen stílusú éneklésre alkalmazzák. Így jelentkeznek az ún. dicsőítő mozgalmak is, mint a Sófár – amely hangsúlyosan, bár nem kizárólagosan református egyházi talajon sarjadt, vagy az utóbbi idők egy felkapottabb mozgalma a Felház is. És bár ezek a mozgalmak is egyértelműen hangsúlyozzák, hogy a dicsőítés sokkal több, mint egy bizonyos zenei stílushoz kötődő éneklési forma, hiszen a dicsőítés lényegileg maga a keresztyén életforma, mégis dicsőítés szót ha ma meghalljuk, akkor az első, ami eszünkbe jut, az egy bizonyos forma éneklés.

Amikor azt mondom, hogy a dicsőítés lényegileg maga a keresztyén életforma, akkor egy olyan bibliai szent élete jut eszembe, akinek, ha az életét megvizsgáljuk és áttanulmányozzuk valóban jól kiábrázolódik ez az igazság: a dicsőítés maga a keresztyén életforma.

Egy olyan személy élete lesz előttünk az elkövetkező időkben, akinek az életét Isten Igéje elég részletesen tárja elénk, de nemcsak az életét, hanem azt is, hogy életének eseményei hogyan tükröződnek vissza énekeiben és imádságaiban is. Hogyan vált az élete valóban Istent dicsőítővé – és ebben egy mintát ad minden kor hívőinek arra, hogy hogyan válik Isten gyermekének az élete Isten dicséretére, Isten dicsőségére.

Ez az ember Dávid király, akit úgy jellemez az Írás, hogy „Isten szíve szerint” való ember.[1]Ez az ember Dávid király. Az ő életét igyekszem veletek együtt annak a gondolatnak az alapján megérteni: Egy dicsőítő élet. És hogy hogyan szeretném ezt megtenni? Úgy, hogy ahogy haladunk majd előre Dávid király életének válogatott eseményeiben, igyekszem megkeresni az ő zsoltáraiban azokat a nyomokat, amelyek a Lélek által inspirálták őt, hogy Istennek énekeljen. Mi lehetne akkor mai alapigánk más, mint egy zsoltár tőle, mégpedig a 110. zsoltár.

Dávid zsoltára. Így szól az ÚR az én uramhoz: Ülj a jobb kezem felől, míg ellenségeidet lábad zsámolyává nem teszem! Hatalmad pálcáját kinyújtja az ÚR a Sionról: Uralkodj ellenségeid között! Néped önként követ szent öltözetben, ha sereget gyűjtesz. Mint hajnal méhéből jött harmat, olyan a te ifjúságod. Megesküdött az ÚR, nem bánja meg: Pap vagy te örökké, Melkisédek módján. Az Úr van jobbodon: királyokat zúz össze haragja napján. Ítéletet tart a népek fölött, mindenfelé holttestek lesznek, összezúzza sok ország fejét. A patakból iszik útközben, azért emeli föl a fejét.

1. 110. zsoltár és Jézus

Egy olyan zsoltár ez, amelynek gondolatait a legtöbbet idézi az Újszövetség, többek között maga Jézus is, ezt hallottuk a Márk evangéliumából.

Jézus világossá tette, hogy ez a zsoltár prófétai módon rólaszól és benne Dávid király a Messiást urának nevezi.

Miért volt ez fontos? Azért, mert a Messiást a próféciák Dávid leszármazottjának jelentik ki. Ézsaiás ezt írja róla:

Mert egy gyermek születik nekünk, fiú adatik nekünk. Az uralom az ő vállán lesz, és így fogják nevezni: Csodálatos Tanácsos, Erős Isten, Örökkévaló Atya, Békesség Fejedelme! Uralma növekedésének és a békének nem lesz vége a Dávid trónján és országában, mert megerősíti és megszilárdítja törvénnyel és igazsággal mostantól fogva mindörökké. A Seregek Urának féltő szeretete viszi véghez ezt![2]

Jézus, aki Dávid leszármazottja volt – és így is betöltötte a próféciákat, mégsem dávidi származását, hanem mennyei származását hangsúlyozza. Miért? Azért, mert ha dávidi származását hangsúlyozná, azzal alárendelné magát egyrészt az előd királynak, másrészt az eltorzult emberi elvárásoknak, amelyek még az Istentől is azt várják el, hogy az igényeiket kielégítse.

Dávid prófétai imája szintén ezt támasztja alá – amire Jézus rámutat a farizeusokkal való vitájában. A Messiás több mint egy dávidi leszármazású király – ő mennyei származású király, hiszen Izráel legnagyobb királya Urának nevezi azt a leszármazottját, akit Isten Messiásként küld a földre.

2. A dicsőítő élet – Krisztust dicsőítő élet

Dávid ebben a zsoltárban a Messiást dicsőíti, amikor Urának nevezi Őt.

Időnként felbukkan a kérdés pl. Krisztus megváltásával kapcsolatban, hogy mi van azokkal az emberekkel, akik Krisztus előtt éltek. Erre csak röviden annyit szoktam válaszolni, hogy a történeti Jézus előtt élt emberek is a Krisztusba vetett hit alapján üdvözülnek. Annak a hitnek az alapján, amivel az eljövendő Messiásban hittek úgy, ahogy az Isten a szívükben kijelentette, az ószövetségi áldozatokban prófétai módon kiábrázolta és a próféták útján hirdette. Erről is szól a Zsidókhoz írt levél hithőseiről szóló részének a bevezetője:

A hit pedig a remélt dolgokban való bizalom, és a nem látható dolgok létéről való meggyőződés. Ennek a hitnek az alapján nyertek Istentől jó tanúbizonyságot a régiek.[3]

Ezek után bemutatja az Ószövetségnek a hithőseit, akik Krisztusban, mint eljövendőben hittek. A számukra nem volt látható, árnyék volt és ígéret, ami a számunkra beteljesedés és valóság, de egészen határozottan állítja róluk a Szentírás, hogy ők maguk is a Krisztusban üdvözültek és hitükkel Krisztust dicsőítették. Ezt mondja róluk az előbb idézet fejezet vége:

hit által elnyerték az Írás jó bizonyságát – Isten azt akarta, hogy ők ne nélkülünk jussanak el a teljességre.[4]

Dávid is ezeknek a hívőknek a sorába tartozott[5]. És Dávid élete nemcsak fordulatos gazdagsága miatt izgalmas, hanem attól is, hogy ezeknek a lenyomata ott van a Bibliában oly módon, hogy hogyan vált mindez az életében imádsággá és dicsőítéssé.

Azzal, hogy Dávid Urának nevezi a Krisztust, felemeli, felmagasztalja önmaga fölé. Ő, aki Isten választott népének Isten által kirendelt és felkent királya volt, az abszolút csúcsvezető világossá teszi, hogy a Messiás, a Krisztus fölötte áll. És egész élete ezt fogja visszatükrözni a számunkra.

3. Dávid élete

Dávid élete a bibliai alakok legjobban és legrészletesebben bemutatott élete.Többet tudunk meg róla, mint rajta kívül bárkiről a Bibliából. Oly módon fogjuk megismerni őt, ahogy nemcsak a bibliai leírásokból látjuk, hanem úgy is, ahogy ő ezt átélte. Ezekről pedig imái és zsoltárai beszélnek. Dávid életével párhuzamosan ezért együtt fogjuk látni a zsoltárait. Lesznek olyan zsoltárok, amelyeket valóban egy-egy konkrét helyzet alapján ihletett a Szentlélek, és lesznek olyan zsoltárok is, amelyeket nem, de tartalmában mégis hozzáköthető Dávid életének egy-egy eseményéhez vagy fordulatához.

Látni fogjuk Dávid életének magaslatait és mélységeit.Látni fogjuk engedelmességét és erkölcsi botlásait. Látni fogjuk üldöztetések között és a trónon. Látni fogjuk családi kudarcait és erkölcsi gyengeségeit, de látni fogjuk életében Isten kegyelmének erejét, megváltó helyreállításának dicsőségét. Látni fogjuk kétségek között és csüggedésben, fásultságban és telve örömmel. Látni fogjuk Dávid életében Krisztus dicsőségét.

Látjuk majd a lenézett kisfiút, akit Isten fölemel; a lélek ihlette énekest, akinek közelében az őrült király lenyugszik. Látni fogjuk abban a számtalan élethelyzetben, ahogy ez az őrült király el akarja út pusztítani,  és látni fogjuk, ahogy legyőzi a legyőzhetetlennek hitt óriást. Látni fogjuk az összes próbatételben is türelmes Dávidot, de azt a Dávidot is, aki elveszti a fejét és az erkölcsi iránytűjét. Látni fogjuk, amikor hallgat az Úr szavára és látni fogjuk, amikor meg sem kérdezi az Urat, megy a saját feje után bele a romlásba. És hallani fogjuk az imáit.

Dávid életében látni fogjuk a saját életünket. A saját kudarcainkat, a saját kiválasztottságunkat, a saját örömeinket és a saját bukásainkat. Imáiban tanulunk őszintén imádkozni és felfedezzük a saját imáinkat. És felfedezzük mindezekben Krisztust.

Dávid életének tanulságai a mi életünkről tanítanak. Pedig közel háromezer éves történetek ezek – mégis Krisztus fényében Dávid élete egészen közel jön hozzánk. A Biblia ugyanis Dávidot, aki Izráel legnagyobb királya volt, Izráel történetének egyik legnagyobb referenciaszemélye és viszonyítási pontja – hiszen a jelenlegi Izráel államának zászlaját is az ő csillaga ékesíti – nem királyként, hanem az Istenben, Istenért és Istennel küszködő emberként állítja elénk az Írás. Ahogy sokszor mi magunk is küszködünk Istenben, Istenért és bizony Istennel a fásultságainkban, a csüggedéseinkben, az örömeinkben, a bukásainkban – és mégis Krisztust dicsőítve.

Dávid élete egy dicsőítő élet.Egy Krisztust felmagasztaló élet, amely eljutott Isten mennyei teljességére és amire bennünket is elhívott a mi Urunk, aki az Atya jobbján ül, hogy kinyilvánítsa számunkra szeretetét irgalmát és dicsőségét. Amikor ezt a dicsőítő életet Isten kinyilatkoztatja nekünk, akkor bennünket is erre a dicsőítő életre hív – hogy megéljük az „Isten szíve szerint való ember” életét. Ámen.



[1]1Sám 13:14; ApCsel 13:22

[2]Ézs 9:5-6

[3]Zsid 11:1-2

[4]Zsid 11:39-40

[5]vö. Zsid 11:32